Szokás szerint?2022-01-13
James Clear-nek, az “Atomi szokások” című bestseller írójának van egy sajátos nézőpontja a célokról. Szerinte a célok nem számítanak. Egészen pontosan, nem a célok számítanak. Azzal érvel, hogy céljai mindenkinek vannak. Vagy voltak. A sikeres és a sikertelen emberek között tehát nem a célok jelentik a különbséget. Hanem (most jön a megdöbbentő fordulat) a szokások. A sikeres embereknek túlnyomórészt sikeres szokásaik vannak, a sikerteleneknek pedig inkább a sikertelenséget konzerváló szokásaik.
Ez ugyan nem vicc, de attól még a fele igaz. Hiszen a sikeres szokások kialakításához kell az a cél, ami motivál bennünket ezeknek a szokásoknak a kialakítására. A valóság inkább az, hogy a sikeres szokások kialakításához hosszabb távra kell előretekinteni. A rossz szokások meglétének oka leginkább a jövőkép hiányában keresendő. Szóval, a kutya mégiscsak a célok körül van elásva.
Az viszont tény, hogy a szokások fontosak. Az egészség pl. főként szokások kérdése. A jobb egészséghez az esetek 90%-ában nem vad rohamra van szükség. Hanem megfelelő szokásokra.
De miért olyan nehéz egészséges szokásokat kialakítani? Erre ezerféle magyarázatot lehetne adni. De ne vacakoljunk ezekkel, ragadjunk ásót, köpjünk a tenyerünkbe és meg se álljunk a gyökerekig! Mert ott valami nagyon érdekes dolgot fogunk találni.
Ha a végletekig egyszerűsítünk, az életben az örömnek kétfajta forrása lehet. Az egyik az, amikor abban leljük örömünket, hogy okozunk valamit, a másik pedig az, amikor valami örömteli hatással van ránk, azaz valaminek az okozatává válunk.
Az elsőre lehet példa az, amikor megvalósítjuk egy célunkat. Alkotunk valamit. Legyőzünk egy akadályt. Kijjebb toljuk a határainkat. Új képességre teszünk szert. Segítünk valakinek. Örömet okozunk másoknak.
Ami a második lehetőséget illeti, ide tartozik az evés, az ételek élvezete. Az, amikor szórakoztatnak minket. A szex. A pihenés. Az alkohol. A dohányzás. A drogok.
A kiegyensúlyozott éllethez mindkét oldal hozzátartozik. Örömet kell találnnunk abban, hogy okozunk valamit és abban is, hogy valaminek az okozatává válunk. Kell, hogy örömünket leljük az alkotásban. De kell az is, hogy élvezni tudjunk egy finom vacsorát.
Hol mennek félre a dolgok? Ott, amikor abban, hogy okozunk valamit, már egyre kevésbé leljük örömünket. Mert ilyenkor elkezdünk egyre több örömet keresni abban, hogy okozatok vagyunk. Az evésben, a tévézésben, a közösségi hírfolyam vég nélküli görgetésében. Ne adj Isten, az alkoholban vagy a drogokban.
Azt azért látnunk kell, hogy ehhez rengeteg támogatást kapunk. Nézzük csak meg, miről szólnak leginkább a reklámok! Kerüld az erőfeszítéseket, válj egyre inkább a kényelem okozatává! Szórakozz passzívan! Kényeztesd magad tejszínesfahéjasalmáspite ízű karamellás csokipudinggal! Válassz 45 féle szaloncukor közül! Edd úgy a fájdalomcsillapítót, mint régen a savanyúcukrot! Nézz ki fitten, de főleg azért, hogy elismerjenek és csodáljanak érte! Röviden: legyél okozat!
Hogy tud ezzel versenyezni az, hogy egyél sok zöldséget és igyál sok tiszta vizet? Sehogy. Egy esetet kivéve: ha a dolgok okozása elegendő örömet jelent ahhoz, hogy ne függjünk kényszeresen az okozattá válás örömétől. Az élet igazi élvezetét az jelenti, amit mi adunk az életnek és nem az, amit az élet ad nekünk. Persze mindkettőre szükség van. Csak nem mindegy, melyik diktá